Amikor nem akarod birtokolni a lendületét
A hétköznapokban ez meglepően apró dolgokban látszik. Például abban, hogy örülsz neki, ha van saját köre, saját hobbija, saját terve. Nem azért, mert távol akarod tartani magadtól, hanem mert érted: attól, hogy valakinek van saját világa, még nem szeret kevésbé. Sőt. A Nyilas sokszor éppen attól tud igazán kapcsolódni, ha közben önmaga maradhat.
Ha valaki minden önálló mozdulatát fenyegetésnek veszi, attól a Nyilas általában nyugtalan lesz. Nem feltétlenül csap ajtót, néha csak fokozatosan elkezd hátrébb lépni. Belül. A túl szoros érzelmi póráz nála ritkán hoz közelebb. A bizalom viszont igen. Ha azt érzi, hogy nem akarod beszűkíteni, gyakran sokkal szívesebben jön oda magától. Kicsit olyan ez, mint a macskáknál, csak több filozófiával és valamivel hangosabb nevetéssel.
Amikor partner vagy az élményekben
Nem minden Nyilas akar állandóan úton lenni, de a legtöbbjük szereti, ha történik valami. Egy új hely, egy új íz, egy új ötlet, egy váratlan kitérő. A szeretet számára sokszor élményszerű dolog. Nem feltétlenül drága vagy látványos, inkább eleven. Egy közös séta is lehet ilyen, ha közben nem csak végigmentek ugyanazon az utcán, hanem tényleg együtt vagytok benne.
A Nyilas gyakran attól érzi magát szeretve, hogy a másik hajlandó néha kilépni a rutinból. Nem kell minden hétvégén hegyet mászni vagy repülőre ülni. Elég, ha van nyitottság. Hogy egy „menjünk már el arra” ne automatikus sóhajt kapjon válaszul. Hogy a kapcsolat ne csak a bevásárlólista, a határidők és a fáradt „majd egyszer” körül forogjon.
Ráadásul sok Nyilasnak vannak olyan oldalaik, amelyek pont ezekben a mozgásban lévő helyzetekben jönnek elő. Erről árulkodhat az is, milyen rejtett tehetsége lehet a Nyilas jegyű embernek: gyakran ott mutatja meg magát, ahol van tér, kíváncsiság és egy kis kaland.