A hűség nem vak engedelmesség
Van egy makacs tévhit, hogy a hűséges ember mindent eltűr. A Skorpió erre valószínűleg felhúzná a szemöldökét. Az ő hűsége nem szolgaság, és nem is önfeladás. Ha úgy érzi, hogy valaki visszaél a bizalmával, manipulálja, vagy rendszeresen semmibe veszi azt, amit ő komolyan vesz, akkor egy ponton le tudja zárni a kapcsolatot. Nem mindig hangosan, nem mindig látványosan, de nagyon véglegesen.
Ebben van valami hidegnek tűnő, pedig a háttérben inkább önvédelem dolgozik. A Skorpió sokáig képes kitartani, újraépíteni, mélyre menni, nehéz beszélgetéseket vállalni. De amikor arra jut, hogy a másik nem őszinte, vagy csak élvezi az odaadását, akkor átbillen benne valami. És onnantól a hűség már nem azt jelenti számára, hogy marad, hanem azt, hogy hű marad önmagához.
Barátságban talán még szigorúbb
A szerelem kapcsán sok szó esik a Skorpió intenzitásáról, pedig barátságban néha még kérlelhetetlenebb. Egy romantikus kapcsolatban lehet számolni bizonytalansággal, féltékenységgel, vággyal, sokféle érzelmi hullámmal. De egy barátságban a Skorpió gyakran sokkal tisztábban méri a hűséget: mellém állsz-e, amikor kényelmetlen? Megtartod-e, amit rád bíztam? Ugyanaz vagy-e négyszemközt, mint társaságban?
Ha igen, akkor elképesztően állhatatos társ lehet. Az a típus, aki éjfélkor is felveszi a telefont, és nem udvariasságból kérdezi meg, mi történt. Ha viszont azt látja, hogy valaki csak addig közeli, amíg ez számára hasznos vagy izgalmas, akkor gyorsan kihűl benne valami. Nála a hűségnek ugyanis van gerince. Nem a látványos gesztusokból méri, hanem a karakterből.
Talán ezért is tartják sokan a Skorpió egyik fontos erejének azt a belső szilárdságot, amivel az emberekhez és a helyzetekhez viszonyul. Nem véletlen, hogy a Skorpió egyik legnagyobb erőssége éppen abban rejlik, hogy nem fél mélyre menni ott sem, ahol más inkább a felszínen maradna.