7 jele annak, hogy érzelmi falakat emeltél, hogy megvédd magadat

Amikor fiatalabb voltál, a szívedet a kabátod ujján hordtad, és tele voltál reménnyel és pozitív hozzáállással, amikor az emberekrol és a körülötted lévo világról volt szó. Manapság azonban sokkal zárkózottabb vagy. A tapasztalataid fásultá és túlságosan óvatossá tettek, és ennek eredményeképpen érzelmi falakat emeltél, hogy megpróbáld megorizni azt, ami a szívedbol és a lelkedbol megmaradt. Nem vagy biztos benne, hogy ez te vagy? Ha az alábbiak közül bármelyikre hasonlítasz, akkor bunös vagy.

1. Inkább egyedül maradsz, minthogy újra kitárulkozz a fájdalomnak.

Értheto, hogy falakat akarsz felhúzni, ha valaki (vagy néha sokan) komolyan megbántottak a múltban. Elvégre a szívfájdalom annyira fájdalmas, hogy fizikai érzéssel is járhat, és ha valaki, akit szerettél és közel engedtél magadhoz, elárul vagy elhagy, olyan sebeket hagyhat maga után, amelyek egyszeruen soha nem gyógyulnak be. Ezzel azonban megakadályozod, hogy valaha is megtapasztald az igazi társaságot és a mélyen gyökerezo szeretetet és támogatást, pedig mindkettot megérdemled.

2. Kerülöd, hogy mély szinten kapcsolódj az emberekhez.

Vannak barátaid, persze, és talán még alkalmi randevúkra is jársz, de senkit nem engedsz igazán közel magadhoz, hogy megbántson. Inkább tartod az embereket karnyújtásnyira magadtól. Az, hogy vannak emberek, akikkel együtt lóghatsz, együtt vacsorázhatsz, vagy ágyba bújhatsz velük, nagyszeru dolog, de soha nem engeded, hogy tovább menjen. Jobban szereted, ha a dolgok könnyedén, lazán és kötöttségek nélkül zajlanak. Azt hiszed, hogy ezzel megvéded magad, de megint csak megfosztod magadat attól a lehetoségtol, hogy gyümölcsözo kapcsolatokat alakíts ki.

3. Hajlamos vagy sokat disszociálni.

Amikor a barátaiddal vagy azokkal az emberekkel vagy, akikkel randizol, hajlamos vagy arra, hogy az elmédet elszakítsd a testedtol. Olyan, mintha az ido felében nem is lennél igazán ott, sosem vagy teljesen jelen vagy „benne”. Talán mások is észrevették ezt, és fel is hozták, de te mindig elhárítottad. Ez általában mindig annak a jele, hogy olyan falakat emeltél, amelyeket senkinek sem engeded, hogy bármi áron ledöntsön. A szomorú része ennek az, hogy a végén egyszeruen csak lebegsz az életben, és az egész dolog eléggé értelmetlenné válik. Tényleg így akarsz élni?

4. Soha senki nem látott még sírni.

A könnyek semmiképpen sem a gyengeség jelei, de ha falakat emeltél, és hajlamos vagy elszigetelni az érzéseidet, akkor valószínuleg azt hiszed, hogy azok. Mindannyian sírunk, ha érzelmi dolgok érnek minket, ha fáj, ha fáradtak vagyunk, ha szomorúak vagyunk, vagy bármilyen más érzésünk van. Ez nem csak normális, hanem valójában katartikus. Ez a felszabadulás egy formája, amit mindannyiunknak érdemes lenne gyakrabban megengedni magunknak. Ha azonban a barátaid, akiket évek óta ismersz, vagy akár a családtagjaid, akik születésed óta ott vannak melletted, szó szerint soha nem láttak sírni, akkor baj van. Persze, lehet, hogy egyszeruen nem vagy az a sírós típus, de ha azért tartod magadban, hogy fenntartsd valami bizarr, robotszeru álarcot, akkor komoly hibát követsz el.

5. Törodni akarsz az emberekkel, csak nem tudod rávenni magad.

Lehet, hogy mélyen dacolsz azzal, hogy mély szinten kapcsolódsz más emberekhez, de valahányszor elkezdesz így érezni, visszacsapsz a valóságba, és azonnal megszakítod a kapcsolatot. Az általad emelt falak megakadályozzák, hogy bárkit is igazán beengedj, és minden alkalommal, amikor késztetést érzel arra, hogy idonként talán lazíts a gyeplon, és adj egy esélyt az embereknek, aggódsz, hogy elpuhulsz, és bölcsebbnek kell lenned. Ez egy kimeríto játék önmagaddal.

6. Amikor a dolgok túl valóságossá válnak, akkor kiszállsz.

Amikor azon kapod magad, hogy közel kerülsz valakihez, és az érzéseid belekeverednek, olyan, mintha egy hatalmas riasztójelzés szólalna meg a fejed felett, és pániküzemmódba kapcsolsz. Lehet, hogy napokra vagy hetekre eltunsz, amíg jobban kézben tartod az érzelmeidet, és vissza tudsz térni az elszigeteltséghez, vagy akár teljesen el is kísérted a másik személyt, mert attól félsz, hogy nem tudod majd megállítani magad, hogy túlságosan belekeveredj. Ekkor tudod, hogy ezek a falak, amelyeket felhúztál, teljesen mérgezové váltak.

7. Néha nehezen azonosítod a saját érzéseidet.

Ha nem vagy kapcsolatban az érzéseiddel, és hiányzik az érzelmi intelligenciád, akkor értheto, hogy azok megzavarnak, amikor felbukkannak. Az, hogy nem tudod kitalálni, mit érzel, vagy nem tudsz értelmesen beszélni róla, azt jelenti, hogy belsoleg is van mit dolgozni. Érdemes lenne megfontolnia, hogy beszéljen egy terapeutával, hogy elkezdhesse lebontani ezeket a falakat, és elkezdhessen teljesebb életet élni.

Ingyenes személyreszabott horoszkóp