Ha valaki ezt a 10 kifejezést használja, valószínuleg keseru a múltja miatt.

A gondolatainknak és érzéseinknek a múltba való gyakori visszatérése többféle érzelmi reakciót is kiválthat. Az alábbi mondatokból kiolvasható érzéseket számos tényezo befolyásolhatja, de valóban sugallhatják a múlttal való elégedetlenséget, fájdalmat vagy nosztalgiát:

„A múltban lévo gondolataim gyakran dühöt váltanak ki.”
„Szomorú vagyok, amikor visszagondolok a régebbi idokre.”
„Kicsit keseru vagyok, mert úgy érzem, elveszítettem valamit.”
„Mindig találkozom valakivel, aki ragaszkodik a múlthoz, és ez bosszant engem.”
„Úgy érzem, a középiskolában voltak az életem legszebb pillanatai.”
„Az elmúlt események miatt mindig borús a hangulatom.”
„Azok a régi idok hiányoznak, amikor boldogabb voltam.”
„Gyakran gondolkodom a múltban történt rossz dolgokon.”
„Eléggé érzem, hogy a múltbéli események befolyásolják jelenlegi boldogságomat.”
„Sokszor azt érzem, mintha a múltban ragadtam volna.”

Ha valaki ezen vagy ehhez hasonló gondolatokat oszt meg, az valószínuleg utal arra, hogy a múltbeli események és érzelmek jelen vannak az életében, és lehet, hogy segítségre van szüksége a feldolgozásukhoz és a továbblépéshez. Az említett érzésekkel foglalkozó terapeuta vagy pszichológus segíthet az egyénnek abban, hogy megértse és kezelje ezeket az érzéseket, és megtalálja a módját a pozitívabb jövo felé vezeto útnak.

1. „Régen én is ezt csináltam.”

Megemlíted, hogy mész egy frissíto fürdozésre az óceánba, mire a barátod azt mondja: „Á, régen én is ezt csináltam”. Esetleg nosztalgikus, szomorú tekintettel említi meg, milyen kiváló úszó volt. Lehet, hogy ragaszkodnak a nagyszeru dolgokhoz, amelyeket elértek, ahelyett, hogy azokra a csodálatos álmokra összpontosítanának, amelyeket még mindig üldözhetnek. Vagy talán úgy érzik, hogy a középiskolában érték el a csúcspontjukat, és ami menové tette oket, annak már vége.

2. „Nekem kellett volna…”

Az életben a „kellene” dolgokra koncentrálni alapvetoen olyan, mintha egyenesen a szívfájdalom felé vezeto autópályára hajtanál. Azokra a dolgokra gondolsz, amiket meg kellett volna tenned, mert tele vagy sajnálkozással. De a sajnálkozással az a baj, hogy visszatart, és beragad a fejedbe, így nem tudod tisztán látni a jövot. A „lehetett volna, kellett volna, volna” sosem jó mantra, mert csak depresszióra késztet. Így nem lehet élni.

3. „Ez mindig megtörténik velem.”

A legjobb barátnod randira megy egy sráccal, akirol kiderül, hogy egy alufólia kalapot viselo fickó, nem pedig egy lovag fényes páncélban. Valami olyasmit mond, hogy „Ez mindig velem történik” vagy „Csak a szerencsém”. Ugh. Lehet, hogy egy kicsit fáradtnak érzi magát a randizási története miatt, amivel mindannyian azonosulni tudunk! De szívás, ha ez visszatartja, vagy stresszt okoz neki.

4. „Az élet olyan igazságtalan.”

Amikor valami rossz történik a barátoddal/szüleiddel/BF-eddel, és ok panaszkodnak, hogy az élet olyan igazságtalan velük szemben, egyértelmu, hogy szerencsétlenségek sorozata érte oket. Ahelyett, hogy képesek lennének továbblépni rajtuk, a keseruség hideg medencéjében ülnek. Kihagyják azokat a helyzeteket, amelyek megmutatják, hogy az élet néha igazságos és kedves lehet velük, és csak a rosszat látják.

5. „Minden ember szar”.

Ha valaki kesereg a múlt miatt, az megkeserítheti a jelent és a jövot. Neheztelést és boldogtalanságot cipelnek magukkal, és ez nyomasztja oket. Senki nem ébred fel egy reggel, és nem gondolja azt, hogy mindenki rossz ember, hacsak nem ment át egy csomó boldogtalan találkozáson, például a stresszes randevújátékban, amit mindig úgy érez, hogy veszít.

6. „Bárcsak visszamehetnék.”

Normális dolog visszagondolni az életünk csúcspontjaira, és arról fantáziálni, hogy visszamehetnénk oda, például ha volt egy csodálatos nyaralásod Spanyolországban a legjobb barátaiddal, amit szívesen megismételnél. De aki keseru a múltja miatt, az talán krónikusan visszavágyik, például a gyerekkorába. Ez szomorú, és a rettegés attól, hogy nem tudnak visszamenni, keseruvé teszi oket.

7. „Ez nagyszeru számodra, de…”

Aki a múltban és annak csalódásaiban ragadt, annak nem mindig lesz könnyu szurkolni másoknak, akik fantasztikusan érzik magukat. Így amikor elmondod nekik, hogy annyira izgatott vagy, hogy vakrandira mész egy remek sráccal, akit online ismertél meg, vagy megemlíted, hogy eloléptettek, lehet, hogy azt mondják, hogy ez nagyszeru, de hozzáteszik, hogy óvatosnak vagy gyanakvónak kell lenned. Yah-yah-yah. Oszintén, nem tudnád egyszeruen megünnepelni a pillanatot?

8. „I Can’t Chill.”

A múltban való megrekedés egyik problémája, hogy nehezen tudod értékelni a jelen pillanatot. Egy kis mindfulness segíthet abban, hogy visszazökkenj a környezetedbe, és elmerülj abban, ami most az életed, de ehhez némi gyakorlásra van szükség. Ezért van az, hogy aki kesereg a múlt miatt, úgy érezheti, hogy nem tud lazítani vagy pihenni – a gondolatai mindig megrekednek egy hurokban, visszamennek az idoben.

9. „Ez egy sérelem”.

Ha valaki annyira ragaszkodik a múlthoz, hogy emiatt megkeseredik, lehet, hogy haragot tart. Talán még mindig haragszanak a barátjukra, aki az iskolában terrorizálta oket, vagy rendszeresen haragszanak a szülojükre, aki soha nem volt ott nekik. Ez megnehezítheti az új emberekkel való találkozást, mert a harag boldogtalansághoz és bizalomhiányhoz vezet.

10. „Minden az én hibám.”

Aki a múltja miatt kesereg, az lehet, hogy mindig magát okolja mindenért, legyen szó akár egy tönkrement kapcsolatról vagy kudarcról (amit egyébként jó megtapasztalni, csak hogy tudd) – még akkor is, ha nem o az oka annak, hogy megtörtént. Mi folyik itt? A múltjuk tele lehet olyan érzésekkel, mint a szégyen, a boldogtalanság és a buntudat, amelyek mind-mind azokhoz a negatív élményekhez láncolják oket.