8 jele annak, hogy magasabb az érzelmi intelligenciád mint az átlagembereké

Nem azért küzdünk az érzelmekkel, mert valami baj van velünk; azért küzdünk velük, mert nem értjük, hogyan működnek.

Gondoljunk csak bele: ha soha nem tanították meg neked, hogyan működnek a számok, meglepődnél, hogy nehezen megy a matek? Persze, hogy nem. És mégis, annak ellenére, hogy nagyon keveseknek tanítják meg, hogyan működnek az érzelmek, azt feltételezzük, hogy valami baj vagy hiba van bennünk, amikor az érzelmi intelligenciával küszködünk!

Másrészt, amikor az emberek egészségesen tudnak dolgozni a fájdalmas érzelmeikkel, az általában annak a jele, hogy értik, hogyan működnek az érzelmek. Az érzelmi intelligencia az a képesség, hogy az érzelmeiddel együtt tudsz dolgozni ahelyett, hogy harcolnál ellenük vagy elfutnál előlük.

Íme nyolc jele annak, hogy a pszichológia szerint magasabb érzelmi intelligenciával rendelkezel, mint az átlagemberek:

1. Az érzelmeket hírvivőnek látod, nem ellenségnek

Hogyan írnád le az érzelmek alábbi gyűjteményét:

  • Düh
  • Szomorúság
  • Félelem
  • Szégyen
  • Féltékenység

Ha olyan vagy, mint a legtöbb ember, azt mondhatod: „Ó, ezek negatív érzelmek.” De ez nem túl pontos leírás. A helyzet ugyanis a következő: csak azért, mert egy érzelem rossz érzést kelt, még nem jelenti azt, hogy rossz is. Az érzelmek erkölcsi értelemben nem negatívak, mert nem tudod közvetlenül irányítani őket. Senkit nem zárnak börtönbe azért, mert dühösnek érzi magát; hiszen a dühét nem tudja irányítani, csak a cselekedeteit.

Hasonlóképpen, az érzelmek nem rosszak vagy negatívak biztonságos értelemben, mert nem veszélyesek. Nem számít, mennyire szomorú vagy, a szomorúságod nem fog ártani neked. Más szóval, az érzelmileg intelligens emberek a fájdalmas érzelmeket nem kezelik fenyegetésként vagy a rossz jellem jeleként.

Ehelyett úgy tekintenek az érzelmeikre – különösen a fájdalmasakra –, mint hírvivőkre, amelyek megpróbálnak információt közölni. És bármennyire is nem tetszik nekik az üzenet, soha nem lövik le a hírvivőt.

2. Hallgatsz az érzelmeidre, de nem bízol bennük

Nem minden információ igaz – és ez vonatkozik az érzelmi információkra is. Nagyon gyakran az érzelmeink valami igazat vagy hasznosat közölnek velünk:

  • Amikor dühösnek érzed magad, miután valaki ellopta a pénztárcádat, az elméd így emlékeztet arra, hogy igazságtalanság történt (és talán arra motivál, hogy orvosold a helyzetet).
  • Amikor bűntudatot érzel, miután hazudtál a főnöködnek, az részben annak helyes értékelése, hogy valami rosszat tettél.

De van itt egy dolog: csak azért, mert egy érzelem mond neked valamit, még nem jelenti azt, hogy az helyes vagy hasznos. Az érzelmek ugyanolyan gyakran lehetnek helytelenek és nem hasznosak, mint amilyen gyakran pontosak és hasznosak:

  • Az érzelmeim azt mondják, hogy nyugodjak meg és nézzem a Netflixet ahelyett, hogy futni mennék. Hallgassak rá?
  • Az érzelmeim azt súgják, hogy üssem meg azt a fickót, aki elém vágott a szupermarketben. Hallgassak rá?

Általában jó ötlet hallgatni az érzelmeidre, de nem bölcs dolog egyszerűen megbízni bennük.

3. Az érzelmeidről közérthetően beszélsz

Ha jól figyelsz, a legtöbb felnőtt a nehéz érzelmekről homályos és túlságosan elvont vagy metaforikus kifejezésekkel beszél: „Csak egy kicsit stresszes vagyok” vagy „Most éppen ingerült vagyok.”

Más szóval, intellektualizálják az érzelmeiket. Ennek az az oka, hogy egy nagyon alapvető szinten félnek a fájdalmas érzelmeiktől. Ezeket az érzelmeket egy kicsit kevésbé érzik rossznak, ha túlzottan intellektuális és elvont nyelvezettel távolodnak el tőlük. Ha azt mondjuk, hogy „stresszes vagyok,” kevésbé érezzük magunkat sebezhetőnek, mintha azt mondanánk, hogy „félek.”

A baj az, hogy az intellektualizált érzelmek az elkerülés egy formája. Minél jobban kerüljük a fájdalmas érzelmeinket, annál jobban félünk tőlük. Ez a fájdalmas érzelmek súlyosbodásának ördögi köréhez vezet: félsz attól, hogy dühösnek érzed magad; szégyelled, hogy szomorúnak érzed magad. Másrészt az érzelmileg intelligens emberek egyszerű, hétköznapi nyelven írják le, hogy mit éreznek.

Ha szeretnéd fejleszteni az érzelmi intelligenciádat, és szembesülni a fájdalmas érzelmeiddel ahelyett, hogy menekülnél előlük, próbáld ki a következőt: legközelebb, amikor valaki megkérdezi, hogyan érzed magad, írd le úgy, ahogy egy 6 éves gyerek tenné: „Szomorú vagyok.” „Mérges vagyok.” „Nagyon félek.”

4. Meg tudod különböztetni az érzelmeket a gondolatoktól

Gyakran úgy érezheted, hogy a fájdalmas érzelmek csak úgy a semmiből csapnak le rád:

  • „Annyira szorongok.”
  • „Ő tette ezt a megjegyzést, és én azonnal dühös lettem.”
  • „Bűnösnek érzem magam, és nem tudom, miért.”

De az érzelmek nem így működnek. Nem lehet érzelem anélkül, hogy előtte ne lenne valamilyen gondolat. Bár az érzelmeinket generáló gondolatok lehetnek finomak és gyorsak, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek ott.

Az érzelmileg intelligens emberek szakértői annak, hogy megértsék azokat a mentális szokásokat és gondolati mintákat, amelyek az érzelmi reakcióikat generálják:

  • Felismerik, hogy a szorongásuk az aggódási szokásuk eredménye.
  • Megértik, hogy a hibáikon való rágódás a szégyenérzetük oka.

Ne feledd, az érzelmek különböznek az őket generáló gondolatoktól. Az egyik legfontosabb készség, amelyet az érzelmi intelligencia növeléséhez fejleszthetsz, az, hogy megtanuld felismerni a nehéz érzelmeket megelőző finom mentális szokásokat. Mert bár közvetlenül nem tudod befolyásolni, hogyan érzel, azt viszont igen, hogy hogyan döntesz úgy, hogy gondolkodsz – és így közvetve megváltoztathatod az érzéseidet.

5. Fizikailag érzed az érzelmeidet

Az érzelmi intelligencia egyik egyszerű jele, hogy valaki kapcsolatban van az érzelmekkel együtt járó fizikai érzésekkel. Egy tanulmány megállapította, hogy a különböző érzelmek fizikai reakciókat válthatnak ki a test különböző részein.

Más szóval, le tudják-e írni, mit érez a testük, amikor például dühösek? Vagy milyen érzés fizikailag szorongani? Az érzelmi intelligencia egyik jellemzője, hogy hajlandóak vagyunk átérezni az érzelmeinket.

Az alacsony érzelmi intelligenciával rendelkező emberek hajlamosak elkerülni a nehéz érzelmeket, ami azt jelenti, hogy elveszítik a kapcsolatot azzal, hogyan érzik ezeket az érzelmeket a testükben. Ha azonban megérted, hogy az érzelmek nem rosszak vagy veszélyesek, függetlenül attól, mennyire fájdalmasnak érzed őket, hajlamos vagy elfogadni őket, és megtanulsz együtt élni velük.

6. Ítélet nélkül érvényesíted az érzelmeket

Amikor fájdalmas érzést tapasztalsz, például bánatot vagy szorongást, természetes, hogy el akarsz menekülni az érzés elől, vagy el akarod tüntetni. De ahogyan azt az 1. pontban már megbeszéltük, csak azért, mert egy érzés rosszul esik, még nem jelenti azt, hogy az rossz.

A következő a helyzet: amikor elmenekülsz a fájdalmas érzelmek elől, vagy megpróbálod kiiktatni őket, azt tanítod az agyadnak, hogy ezek az érzelmek veszélyesek. Ez azt jelenti, hogy legközelebb, amikor megtapasztalod őket, félelmet vagy szégyent fogsz érezni a már fájdalmas érzelmeken felül.

Másrészt a magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek érvényesítik az érzelmeiket. Azonosítják és elismerik az érzéseiket, majd emlékeztetik magukat arra, hogy bármilyen érzéssel rendben van, hogy ettől nem lesznek rosszak vagy bizonytalanok.

Az érzelmeid mindig érvényesek, még akkor is, ha fájdalmasak vagy nem hasznosak. Sokkal könnyebb elfogadni a fájdalmas érzelmeidet, ha szokásoddá teszed, hogy érvényesíted őket.

7. Megérted, hogy nem tudod „kontrollálni” az érzelmeidet

Ha már az érzelmeid elfogadásánál tartunk, az egyik legnagyobb zavar, ami a legtöbb embernek az érzelmei körül kialakul, az irányítás problémája. Az emberek azt gondolják, hogy képesnek kellene lenniük az érzelmeik irányítására – kevésbé kellene dühöseknek lenniük, kevésbé kellene szomorúnak lenniük, nem kellene annyira szoronganiuk stb.

De az érzelmek nem így működnek: nincs olyan szomorúság-tárcsa, amit egyszerűen lefelé állíthatsz, ahogyan nincs olyan boldogság-gomb sem, amit megnyomva jobban éreznéd magad.

Így az emberek végül hiába próbálják irányítani az érzéseiket, de közben az, amit irányítani tudnak – a viselkedésüket – robotpilótán marad. Ennek eredményeként a viselkedésüket a kezdeti impulzusok és a felszínes vágyak irányítják.

Ha minden energiádat arra fordítod, hogy az érzéseidet próbáld irányítani, akkor kevés marad a viselkedésed irányítására. Másrészt az érzelmileg intelligens emberek megértik, hogy a legjobb módja annak, hogy elkezdjenek jobb döntéseket hozni és átvegyék az irányítást a viselkedésük felett, ha nem pazarolnak több időt és energiát arra, hogy megpróbálják kontrollálni az érzéseiket.

El kell fogadnod minden érzésedet, még a rosszakat is, ítélkezés nélkül. A pszichológia szerint ez segít a stressz ellen és jobb egészséghez vezet. Gyakorold az érzelmeid elfogadását, így átveheted az irányítást a viselkedésed felett.

8. Együttérző vagy mások érzelmeivel

Az egyik legárulkodóbb jel a személy érzelmi intelligenciájáról az, hogy hogyan kezeli mások érzelmeit – különösen a nehéz érzelmeiket. Mivel a legtöbb ember úgy gondolja, hogy a fájdalmas érzelmek rosszak vagy veszélyesek, hajlamosak elmenekülni előlük, vagy megpróbálják kiiktatni őket. Természetesen ezt önmagukban is megteszik, de hajlamosak ezt tenni másoknál is:

  • Kényelmetlenül érzik magukat, ha valaki szomorú, ezért azt mondják: „Fel a fejjel!” és témát váltanak.
  • Vagy idegesek lesznek, amikor valaki szorong, ezért elkezdenek sok tanácsot adni, remélve, hogy a másik személy már nem lesz annyira szorongó (ami azt jelenti, hogy ők már nem érzik magukat olyan kényelmetlenül!).

De itt van a dolog: ha megpróbáljuk „megjavítani” mások fájdalmas érzelmeit, az érvénytelenítő. Az érzelmileg intelligens emberek hajlandóak elfogadni mások rossz hangulatát és nehéz érzelmeit éppúgy, mint a sajátjaikat.

Elismerik és érvényesítik mások érzéseit anélkül, hogy megpróbálnák azokat elűzni vagy elterelni róluk a figyelmet. Bár ez a megközelítés hosszú távon sokkal egészségesebb és boldogabb kapcsolatokhoz vezet.

Ingyenes személyreszabott horoszkóp