De vajon elég-e neki a gondoskodás?
Ez már árnyaltabb kérdés. A Bika szereti, ha törődnek vele, de nem pártfogót keres, hanem társat. Nagyon is észreveszi, ha valaki csak azért akar hasznos lenni, hogy cserébe bebiztosítsa magát a kapcsolatban. Nála a gondoskodás akkor működik, ha természetes, finom és nem tolakodó. Egy bögre tea, amikor fáradt. Egy üzenet, hogy hazaértél-e. Az, hogy tudod, milyen zenét szeret, vagy hogy melyik péksüteményt választja mindig ugyanabból a helyből. Ezek apróságnak tűnnek, de nála épp az apróságok építenek otthonérzetet.
És itt jön egy másik fontos alkérdés: mit kezd a Bika a drámával? Röviden: nem sok jót. Persze neki is vannak erős érzései, sőt, néha kifejezetten makacsul ragaszkodik hozzájuk. De a túl sok érzelmi hullámvasút inkább kifárasztja, mint felvillanyozza. Ha azt akarod, hogy szeretve érezze magát, ne tedd próbára állandó bizonytalansággal. A féltékenységi jelenetek, a se veled, se nélküled hangulat, a direkt kiváltott reakciók nem a szívéhez visznek közelebb, hanem a türelme végéhez. Lehet, hogy nem csapja rád rögtön az ajtót, de belül bezárkózik. És ha egyszer ott tart, onnan már nehezebb visszahozni.
A Bika szeretetigényének egyik legfontosabb kulcsa a tisztelet.
Nem a hideg távolságtartás értelmében, hanem úgy, hogy komolyan veszed az érzéseit, a határait, az idejét, a ritmusát. Nem sürgeted, amikor még nem tart ott. Nem neveted ki, ha ragaszkodik valamihez. Nem próbálod állandóan átszabni. A Bika ugyanis meglepően érzékeny arra, ha valaki meg akarja mondani, hogyan kellene szeretnie, viselkednie vagy megnyílnia. Ha elfogadod olyannak, amilyen, attól megnyugszik. És ez a megnyugvás nála nagyon közel van ahhoz az élményhez, hogy szeretve van.
Felmerülhet az is, hogy a Bika mennyire igényli a szóbeli megerősítést. A válasz az, hogy jobban, mint amennyire sokan gondolják, csak nem biztos, hogy ezt hangosan követeli. Nem feltétlenül bókhalmokra vágyik reggeltől estig, de sokat jelent neki, ha egyértelműen fogalmazol. Ha szereted, mondd. Ha fontos neked, mutasd és mondd is. A két dolog együtt működik igazán. Mert hiába a finom vacsora és a hosszú ölelés, ha közben minden lényeges kérdés ködös marad. A Bika nem rajong a találgatásért. Szereti tudni, hol áll, és ebből nem érdemes hiúsági kérdést csinálni.
Sokan összekeverik a Bika nyugalmát azzal, hogy neki mindegy. Pedig nagyon nem mindegy neki. Csak nem biztos, hogy első lendületből, teátrálisan jelzi. Inkább figyel. Megjegyez. Összerakja, amit lát. Ha érdekel, milyen jelekből lehet ezt észrevenni, szépen kiegészíti a képet az, így mutatja ki a Bika, ha fontos vagy neki. Mert amikor szeret, azt gyakran csendes következetességgel teszi: jelen van, számít rád, és beépít az életébe. Nem feltétlenül konfettivel, inkább stabil alapokkal.