Van az a helyzet, amikor valaki nem mond nagy szavakat, nem küld percenként szívecskés üzenetet, mégis egyre nyilvánvalóbb, hogy kiemelt helyed van az életében. A Bika tipikusan ilyen. Nem feltétlenül a látványos gesztusok embere,
inkább abból dolgozik, amit meg lehet fogni, enni, használni, megélni. Ha fontos vagy neki, azt sokszor nem bejelenti, hanem beépíti a hétköznapokba. És ez nála egyáltalán nem kevés. Sőt.
Képzeld el,
…hogy egy fárasztó nap után hazaesel, és ott vár egy üzenet: „Vettem neked abból a sütiből, amit szeretsz.” Nem költői vallomás, nem mozifilmes csúcspont, mégis nagyon beszédes. A Bika egyik legjellemzőbb szeretetnyelve a gondoskodás kézzelfogható formája. Figyel arra, mit szeretsz, mitől leszel nyugodtabb, melyik kávét iszod, melyik boltban veszed a kenyeret, és hogy esős időben mindig morcosabb vagy. Aztán egyszer csak azon kapod magad, hogy ezekre már reagál is. Nem elméletben, hanem egészen konkrétan.
Ha a Bika fontosnak tart, időt ad. Ez talán banálisnak hangzik, de nála nagyon nem az. A Bika szereti a saját ritmusát, a megszokott menetrendet, a kényelmes kis világát. Nem rohan senki kedvéért összevissza, és nem szereti, ha kizökkentik csak azért, mert valakinek épp öt perce támadt. Ha mégis helyet csinál neked a napjában, az már önmagában komoly jel. Nem biztos, hogy ezt drámaian tálalja. Lehet, hogy csak annyi történik, hogy rendszeresen ott van. Eljön, segít, ráér, visszahív, átugrik, elkísér. Megbízható jelenléttel dolgozik, nem tűzijátékkal.
Tipikus hétköznapi jelenet
vásárlás közben megáll egy polcnál, és minden különösebb felvezetés nélkül bedob valamit a kosárba neked. Nem azért, hogy imponáljon, hanem mert eszébe jutottál. A Bika figyelme gyakran ilyen praktikus formában jelenik meg. Nem biztos, hogy órákig elemez veled egy érzelmi helyzetet, de simán megjavítja a lötyögő széket, hoz neked vacsorát, vagy szól, hogy öltözz melegebben, mert estére lehűl a levegő. Ez nála nem „csak ennyi”. Ez maga a törődés.